A klub rövid története
Kezdetben a szertorna, majd a vívás és az atlétika jelentette az Újpesti Torna Egylet tevékenységét. A labdarúgás 1899-ben honosodott meg Újpesten. Magyarországon 1901-ben indult útjára a Nemzeti Bajnokság, ahol az Újpest a második osztályba kapott besorolást.
A klub labdarúgócsapata 1905-ben lépett fel az első osztályba, ahonnan az 1910-11-es bajnokság végén kiesett, majd egy év múlva újra visszakerült a legjobbak közé. Az 1912-es bajnoki évtől számítva az Újpest folyamatosan az élvonalban szerepel. A klub első bajnoki címére 1930-ig kellett várni.
Ez az év azonban egy hosszú sikerszéria kezdetét is jelentette. A harmincas években öt bajnoki cím fémjelezte az Újpest szereplését. Nemzetközi színtéren két KK- győzelem mellett az 1930-ban a Nemzetek Tornáján történt újpesti diadal jelenti talán a mai napig is a legnagyobb sikert!
A legjobb bajnoki sorozatot az 1967-80 közötti 14 esztendőben ért el az Újpest (Újpesti Dózsa néven). Ekkor 14 bajnoki kiírásban 9 bajnoki cím mellett 4 ezüst- és 1 bronzéremmel gazdagodott a klub dicsőséglistája. Nagy változást hozott a klub életében, amikor 1999 nyarán egyesületi tulajdonból, azaz az UTE-tól magántulajdonba került.
Az akkor csőd szélén álló labdarúgó szakosztály ma már gazdaságilag önálló futballklubként, Újpest FC néven működik (a gazdasági társaság neve: Újpest FC Kft.). A csapatot megvásároló tulajdonosi konzorcium rövid idő alatt teljesen konszolidálta a klub anyagi helyzetét.
Egy évvel később a háromtagú tulajdonosi konzorcium egyik tagja megvásárolta tulajdonostársai részét a klubban, 2001. novembere óta pedig egy részvénytársaság, a Viola Ball Rt. a klub többségi tulajdonosa. Az országos stadionrekonstrukció keretében vadonatúj stadion épült a régi helyén, így Újpesten európai-szintű, modern, teljesen fedett lelátókon szurkolhatnak a drukkerek a csapat meccsein.
A klub számos világhírű futballistát adott a labdarúgásnak. Íme, néhány legendás név a teljesség igénye nélkül: a Fogl testvérek, Zsengellér, Szusza, Göröcs, Bene, Fazekas, Törőcsik.
Az Újpesti Torna Egylet a magyar élvonalbeli klubok közül a legnagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen még a XIX. században alakult. A nevezetes napon &ndash 1885. június 16. &ndash az alapító tagok az alábbi hármas jelszóval határozták meg az új sportklub vezérlő elveit: &bdquoEgység, Épség, Egyetértés!
A Szusza Ferenc Stadion története
A Magyar Labdarúgó-szövetség az UTE ? Pamutgyári mezőn, a mai Erkel Gyula utcában lévő ? pályáját a túlságosan kis méretű játéktér miatt nem hitelesítette az 1903-as bajnoki mérkőzésekre, így a focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöttek, a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet.
A Népszigeti pálya majdnem 20 évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920. decemberében, az Újpest?MTK (1-0) mérkőzésen mérték, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. A pályát hatalmas fák vették körül, a játékteret pedig kerítés és padok övezték.
1921-ben a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti díjat. Ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek!
1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el a nagy mű!
A Stadion!
Az első, amelyet Magyarországon ezzel a névvel illettek.
Az első, amely vasbetonból készült.
A stadionban 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat.
A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2-1-re, 15 ezer néző előtt. 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett.
A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is.
Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették. Az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország?Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona.
Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy.
Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar?osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar?osztrák, november 20-án pedig a magyar?svéd mérkőzés vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került?
Az '50-es évek közepétől a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ?50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból ?levágtak? egy részt, és így a kapacitás 32 ezresre csökkent.
A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel kettévágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort.
1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás ? bár ezúttal minimális mértékben ? de ismét csökkent. A ?70-es években ?mindössze? egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion.
A ?80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami azért vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez.
1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP-páholyt, és itt a padokat székekre cserélték.
1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, majd végén 2001. november 15-én, a Magyarország?Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP-boxokkal, bőr VIP-fotelekkel, modern stadiont.
Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának.
Az Újpest?MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc stadion.
A magyar labdarúgás múltja
Az 1900-as esztendo nem csupán az új évszázad kezdetét, hanem a magyar futball elindulását is jelentette. Ebben az évben alakult meg az Ifjúsági Labdarúgó Szövetség, és kezdetét vette a Magyar Labdarúgók Szövetségének szervezését. Történt pedig mindez a Ferencvárosi Torna Club értekezletén, amelyet a Ferencvárosi Polgári Körben tartottak december 22-én. Ekkor már több sportágnak volt magyar szövetsége, és Európa sok országában szervezett labdarúgó-bajnokság muködött. Az FTC állt az egyre több focicsapattal rendelkezo magyar labdarúgás szövetségi mozgalmának élére, és kezdeményezte a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) létrehozását, mely végül rövid 1 hónap múlva (1901 január 19-én) életre is kelt. Azóta már a 97. bajnokság kezdodött el. Az elso világbajnokságot 1930-ban Uruguay-ban rendezték melyet a hazaiak nyertek. Magyarország az elso VB-n nem vett részt. 1938-ban Franciaországban a magyar csapat 2. lett Olaszország mögött. 1954-ben szintén csak az ezüst érem sikerült, ekkor Németország ütötte el a magyarokat az aranytól. A magyar labdarúgás ekkor élte fénykorát. Azóta Magyarország válogatottja soha nem került világbajnoki döntobe. A '80-as évek közepe felé a magyar labdarúgás hanyatlásnak indult. Utoljára 1986-os VB-n szerepelt a magyar csapat azóta nem sikerült kijutni.
Az elso Európa Bajnokságot 1968-ban rendezték Olaszországban. Magyarország EB érmet még nem szerzett.
Az olimpiákon Magyarország 3 aranyérmet szerzett, 1952-ben, 64-ben és 68-ban.
Mint már szó volt róla a magyar bajnokságot 1901 óta rendezik meg.
Bajnokok és kupagyőztesek |
Magyar bajnokok és kupagyőztesek |
idény |
bajnok |
kupagyőztes |
1901 |
Budapesti TC |
- |
1902 |
Budapesti TC |
- |
1903 |
Ferencvárosi TC |
- |
1904 |
MTK |
- |
1905 |
Ferencvárosi TC |
- |
1906/07 |
Ferencvárosi TC |
- |
1907/08 |
MTK |
- |
1908?09 |
Ferencvárosi TC |
- |
1909/10 |
Ferencvárosi TC |
MTK |
1910?11 |
Ferencvárosi TC |
MTK |
1911?12 |
Ferencvárosi TC |
MTK |
1912?13 |
Ferencvárosi TC |
Ferencvárosi TC |
1913?14 |
MTK |
MTK |
1915* (félbeszakadt) |
Ferencvárosi TC |
- |
1916?17 |
MTK |
- |
1917?18 |
MTK |
- |
1918?19 |
MTK |
- |
1919?20 |
MTK |
- |
1920?21 |
MTK |
- |
1921?22 |
MTK |
Ferencvárosi TC |
1922?23 |
MTK |
MTK |
1923?24 |
MTK |
- |
1924?25 |
MTK |
MTK |
1925?26 |
Ferencvárosi TC |
Kispesti AC |
1926?27 |
Ferencváros FC |
Ferencváros FC |
1927?28 |
Ferencváros FC |
Ferencváros FC |
1928?29 |
Hungária FC |
- |
1929?30 |
Újpest FC |
Bocskai FC Debrecen |
1930?31 |
Újpest FC |
III. kerület |
1931?32 |
Ferencváros FC |
Hungária FC |
1932?33 |
Újpest FC |
Ferencváros FC |
1933?34 |
Ferencváros FC |
Soroksári TE |
1934?35 |
Újpest FC |
Ferencváros FC |
1935?36 |
Hungária FC |
- |
1936?37 |
Hungária FC |
- |
1937?38 |
Ferencváros FC |
- |
1938?39 |
Újpest FC |
- |
1939?40 |
Ferencváros FC |
- |
1940?41 |
Ferencváros FC |
Szolnoki MÁV TE |
1941?42 |
Weisz Manfréd FC |
Ferencváros FC |
1942?43 |
Weisz Manfréd FC |
Ferencváros FC |
1943?44 |
Nagyváradi AC |
Ferencváros FC |
1944 ősz |
Ferencváros FC |
- |
1945 |
Újpesti TE |
- |
1945?46 |
Újpesti TE |
- |
1946?47 |
Újpesti TE |
- |
1947?48 |
Csepeli MTK |
- |
1948?49 |
Ferencvárosi TC |
- |
1949?50 |
Budapesti Honvéd |
- |
1950 |
Budapesti Honvéd |
- |
1951 |
Budapesti Bástya |
- |
1952 |
Budapesti Honvéd |
Budapesti Bástya |
1953 |
Budapesti Vörös Lobogó |
- |
1954 |
Budapesti Honvéd |
- |
1955 |
Budapesti Honvéd |
Vasas SC |
1956* (félbeszakadt) |
Budapesti Honvéd |
- |
1957 |
Vasas SC |
- |
1957?58 |
MTK |
Ferencvárosi TC |
1958?59 |
Csepel SC |
- |
1959?60 |
Újpesti Dózsa |
- |
1960?61 |
Vasas SC |
- |
1961?62 |
Vasas SC |
- |
1962?63 |
Ferencvárosi TC |
- |
1963 |
Győri Vasas ETO |
- |
1964 |
Ferencvárosi TC |
Budapesti Honvéd |
1965 |
Vasas SC |
Győri ETO |
1966 |
Vasas SC |
Győri ETO |
1967 |
Ferencvárosi TC |
Győri ETO |
1968 |
Ferencvárosi TC |
MTK |
1969 |
Újpesti Dózsa |
Újpesti Dózsa |
1970 |
Újpesti Dózsa |
- |
1970?71 |
Újpesti Dózsa |
Újpesti Dózsa |
1971?72 |
Újpesti Dózsa |
Ferencvárosi TC |
1972?73 |
Újpesti Dózsa |
Vasas SC |
1973?74 |
Újpesti Dózsa |
Ferencvárosi TC |
1974?75 |
Újpesti Dózsa |
Újpesti Dózsa |
1975?76 |
Ferencvárosi TC |
Ferencvárosi TC |
1976?77 |
Vasas SC |
Diósgyőri VTK |
1977?78 |
Újpesti Dózsa |
Ferencvárosi TC |
1978?79 |
Újpesti Dózsa |
Rába ETO |
1979?80 |
Budapesti Honvéd |
Diósgyőri VTK |
1980?81 |
Ferencvárosi TC |
Vasas SC |
1981?82 |
Rába ETO |
Újpesti Dózsa |
1982?83 |
Rába ETO |
Újpesti Dózsa |
1983?84 |
Budapesti Honvéd |
Siófoki Bányász SE |
1984?85 |
Budapesti Honvéd |
Budapesti Honvéd |
1985?86 |
Budapesti Honvéd |
Vasas SC |
1986?87 |
MTK-VM |
Újpesti Dózsa |
|
| |