A klub rövid története

 

Kezdetben a szertorna, majd a vívás és az atlétika jelentette az Újpesti Torna Egylet tevékenységét. A labdarúgás 1899-ben honosodott meg Újpesten. Magyarországon 1901-ben indult útjára a Nemzeti Bajnokság, ahol az Újpest a második osztályba kapott besorolást.

 

A klub labdarúgócsapata 1905-ben lépett fel az első osztályba, ahonnan az 1910-11-es bajnokság végén kiesett, majd egy év múlva újra visszakerült a legjobbak közé. Az 1912-es bajnoki évtől számítva az Újpest folyamatosan az élvonalban szerepel. A klub első bajnoki címére 1930-ig kellett várni.

 

Ez az év azonban egy hosszú sikerszéria kezdetét is jelentette. A harmincas években öt bajnoki cím fémjelezte az Újpest szereplését. Nemzetközi színtéren két KK- győzelem mellett az 1930-ban a Nemzetek Tornáján történt újpesti diadal jelenti talán a mai napig is a legnagyobb sikert!

 

A legjobb bajnoki sorozatot az 1967-80 közötti 14 esztendőben ért el az Újpest (Újpesti Dózsa néven). Ekkor 14 bajnoki kiírásban 9 bajnoki cím mellett 4 ezüst- és 1 bronzéremmel gazdagodott a klub dicsőséglistája. Nagy változást hozott a klub életében, amikor 1999 nyarán egyesületi tulajdonból, azaz az UTE-tól magántulajdonba került.

 

Az akkor csőd szélén álló labdarúgó szakosztály ma már gazdaságilag önálló futballklubként, Újpest FC néven működik (a gazdasági társaság neve: Újpest FC Kft.). A csapatot megvásároló tulajdonosi konzorcium rövid idő alatt teljesen konszolidálta a klub anyagi helyzetét.

 
ÚJPEST!

 Egy évvel később a háromtagú tulajdonosi konzorcium egyik tagja megvásárolta tulajdonostársai részét a klubban, 2001. novembere óta pedig egy részvénytársaság, a Viola Ball Rt. a klub többségi tulajdonosa. Az országos stadionrekonstrukció keretében vadonatúj stadion épült a régi helyén, így Újpesten európai-szintű, modern, teljesen fedett lelátókon szurkolhatnak a drukkerek a csapat meccsein.

 

A klub számos világhírű futballistát adott a labdarúgásnak. Íme, néhány legendás név a teljesség igénye nélkül: a Fogl testvérek, Zsengellér, Szusza, Göröcs, Bene, Fazekas, Törőcsik.

 

 

 
Az Újpesti Torna Egylet a magyar élvonalbeli klubok közül a legnagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen még a XIX. században alakult. A nevezetes napon &ndash 1885. június 16. &ndash az alapító tagok az alábbi hármas jelszóval határozták meg az új sportklub vezérlő elveit: &bdquoEgység, Épség, Egyetértés!

 

 

A Szusza Ferenc Stadion története

A Magyar Labdarúgó-szövetség az UTE ? Pamutgyári mezőn, a mai Erkel Gyula utcában lévő ? pályáját a túlságosan kis méretű játéktér miatt nem hitelesítette az 1903-as bajnoki mérkőzésekre, így a focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöttek, a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet.

A Népszigeti pálya majdnem 20 évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920. decemberében, az Újpest?MTK (1-0) mérkőzésen mérték, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. A pályát hatalmas fák vették körül, a játékteret pedig kerítés és padok övezték.

1921-ben a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti díjat. Ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek!

1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el a nagy mű!

A Stadion!

Az első, amelyet Magyarországon ezzel a névvel illettek.

Az első, amely vasbetonból készült.


A stadionban 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat.

A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2-1-re, 15 ezer néző előtt. 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett.

A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is.

Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették. Az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország?Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona.

Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy.

Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar?osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar?osztrák, november 20-án pedig a magyar?svéd mérkőzés vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került?

Az '50-es évek közepétől a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ?50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból ?levágtak? egy részt, és így a kapacitás 32 ezresre csökkent.

A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel kettévágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort.

1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás ? bár ezúttal minimális mértékben ? de ismét csökkent. A ?70-es években ?mindössze? egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion.

A ?80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami azért vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez.

1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP-páholyt, és itt a padokat székekre cserélték.

1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, majd végén 2001. november 15-én, a Magyarország?Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP-boxokkal, bőr VIP-fotelekkel, modern stadiont.

Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és
2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának.

Az Újpest?MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc stadion.

 

 

A magyar labdarúgás múltja


Az 1900-as esztendo nem csupán az új évszázad kezdetét, hanem a magyar futball elindulását is jelentette. Ebben az évben alakult meg az Ifjúsági Labdarúgó Szövetség, és kezdetét vette a Magyar Labdarúgók Szövetségének szervezését. Történt pedig mindez a Ferencvárosi Torna Club értekezletén, amelyet a Ferencvárosi Polgári Körben tartottak december 22-én. Ekkor már több sportágnak volt magyar szövetsége, és Európa sok országában szervezett labdarúgó-bajnokság muködött. Az FTC állt az egyre több focicsapattal rendelkezo magyar labdarúgás szövetségi mozgalmának élére, és kezdeményezte a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) létrehozását, mely végül rövid 1 hónap múlva (1901 január 19-én) életre is kelt. Azóta már a 97. bajnokság kezdodött el. Az elso világbajnokságot 1930-ban Uruguay-ban rendezték melyet a hazaiak nyertek. Magyarország az elso VB-n nem vett részt. 1938-ban Franciaországban a magyar csapat 2. lett Olaszország mögött. 1954-ben szintén csak az ezüst érem sikerült, ekkor Németország ütötte el a magyarokat az aranytól. A magyar labdarúgás ekkor élte fénykorát. Azóta Magyarország válogatottja soha nem került világbajnoki döntobe. A '80-as évek közepe felé a magyar labdarúgás hanyatlásnak indult. Utoljára 1986-os VB-n szerepelt a magyar csapat azóta nem sikerült kijutni.
Az elso Európa Bajnokságot 1968-ban rendezték Olaszországban. Magyarország EB érmet még nem szerzett.
Az olimpiákon Magyarország 3 aranyérmet szerzett, 1952-ben, 64-ben és 68-ban.
Mint már szó volt róla a magyar bajnokságot 1901 óta rendezik meg.

 

Bajnokok és kupagyőztesek
Magyar bajnokok és kupagyőztesek
idény bajnok kupagyőztes
1901 Budapesti TC -
1902 Budapesti TC -
1903 Ferencvárosi TC -
1904 MTK -
1905 Ferencvárosi TC -
1906/07 Ferencvárosi TC -
1907/08 MTK -
1908?09 Ferencvárosi TC -
1909/10 Ferencvárosi TC MTK
1910?11 Ferencvárosi TC MTK
1911?12 Ferencvárosi TC MTK
1912?13 Ferencvárosi TC Ferencvárosi TC
1913?14 MTK MTK
1915* (félbeszakadt) Ferencvárosi TC -
1916?17 MTK -
1917?18 MTK -
1918?19 MTK -
1919?20 MTK -
1920?21 MTK -
1921?22 MTK Ferencvárosi TC
1922?23 MTK MTK
1923?24 MTK -
1924?25 MTK MTK
1925?26 Ferencvárosi TC Kispesti AC
1926?27 Ferencváros FC Ferencváros FC
1927?28 Ferencváros FC Ferencváros FC
1928?29 Hungária FC -
1929?30 Újpest FC Bocskai FC Debrecen
1930?31 Újpest FC III. kerület
1931?32 Ferencváros FC Hungária FC
1932?33 Újpest FC Ferencváros FC
1933?34 Ferencváros FC Soroksári TE
1934?35 Újpest FC Ferencváros FC
1935?36 Hungária FC -
1936?37 Hungária FC -
1937?38 Ferencváros FC -
1938?39 Újpest FC -
1939?40 Ferencváros FC -
1940?41 Ferencváros FC Szolnoki MÁV TE
1941?42 Weisz Manfréd FC Ferencváros FC
1942?43 Weisz Manfréd FC Ferencváros FC
1943?44 Nagyváradi AC Ferencváros FC
1944 ősz Ferencváros FC -
1945 Újpesti TE -
1945?46 Újpesti TE -
1946?47 Újpesti TE -
1947?48 Csepeli MTK -
1948?49 Ferencvárosi TC -
1949?50 Budapesti Honvéd -
1950 Budapesti Honvéd -
1951 Budapesti Bástya -
1952 Budapesti Honvéd Budapesti Bástya
1953 Budapesti Vörös Lobogó -
1954 Budapesti Honvéd -
1955 Budapesti Honvéd Vasas SC
1956* (félbeszakadt) Budapesti Honvéd -
1957 Vasas SC -
1957?58 MTK Ferencvárosi TC
1958?59 Csepel SC -
1959?60 Újpesti Dózsa -
1960?61 Vasas SC -
1961?62 Vasas SC -
1962?63 Ferencvárosi TC -
1963 Győri Vasas ETO -
1964 Ferencvárosi TC Budapesti Honvéd
1965 Vasas SC Győri ETO
1966 Vasas SC Győri ETO
1967 Ferencvárosi TC Győri ETO
1968 Ferencvárosi TC MTK
1969 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1970 Újpesti Dózsa -
1970?71 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1971?72 Újpesti Dózsa Ferencvárosi TC
1972?73 Újpesti Dózsa Vasas SC
1973?74 Újpesti Dózsa Ferencvárosi TC
1974?75 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1975?76 Ferencvárosi TC Ferencvárosi TC
1976?77 Vasas SC Diósgyőri VTK
1977?78 Újpesti Dózsa Ferencvárosi TC
1978?79 Újpesti Dózsa Rába ETO
1979?80 Budapesti Honvéd Diósgyőri VTK
1980?81 Ferencvárosi TC Vasas SC
1981?82 Rába ETO Újpesti Dózsa
1982?83 Rába ETO Újpesti Dózsa
1983?84 Budapesti Honvéd Siófoki Bányász SE
1984?85 Budapesti Honvéd Budapesti Honvéd
1985?86 Budapesti Honvéd Vasas SC
1986?87 MTK-VM Újpesti Dózsa
Oldalmenü
Szavazás
Mennyi esélye van a nyerésre az Újpestnek jövőre?
100%
70%
50%
30%
10%
Diavetítő
Naptár