A klub rövid története

Kezdetben a szertorna, majd a vívás és az atlétika jelentette az Újpesti Torna Egylet tevékenységét. A labdarúgás 1899-ben honosodott meg Újpesten. Magyarországon 1901-ben indult útjára a Nemzeti Bajnokság, ahol az Újpest a második osztályba kapott besorolást.

A klub labdarúgócsapata 1905-ben lépett fel az első osztályba, ahonnan az 1910-11-es bajnokság végén kiesett, majd egy év múlva újra visszakerült a legjobbak közé. Az 1912-es bajnoki évtől számítva az Újpest folyamatosan az élvonalban szerepel. A klub első bajnoki címére 1930-ig kellett várni.

Ez az év azonban egy hosszú sikerszéria kezdetét is jelentette. A harmincas években öt bajnoki cím fémjelezte az Újpest szereplését. Nemzetközi színtéren két KK- győzelem mellett az 1930-ban a Nemzetek Tornáján történt újpesti diadal jelenti talán a mai napig is a legnagyobb sikert!

A legjobb bajnoki sorozatot az 1967-80 közötti 14 esztendőben ért el az Újpest (Újpesti Dózsa néven). Ekkor 14 bajnoki kiírásban 9 bajnoki cím mellett 4 ezüst- és 1 bronzéremmel gazdagodott a klub dicsőséglistája. Nagy változást hozott a klub életében, amikor 1999 nyarán egyesületi tulajdonból, azaz az UTE-tól magántulajdonba került.

Az akkor csőd szélén álló labdarúgó szakosztály ma már gazdaságilag önálló futballklubként, Újpest FC néven működik (a gazdasági társaság neve: Újpest FC Kft.). A csapatot megvásároló tulajdonosi konzorcium rövid idő alatt teljesen konszolidálta a klub anyagi helyzetét.

 

ÚJPEST!

 Egy évvel később a háromtagú tulajdonosi konzorcium egyik tagja megvásárolta tulajdonostársai részét a klubban, 2001. novembere óta pedig egy részvénytársaság, a Viola Ball Rt. a klub többségi tulajdonosa. Az országos stadionrekonstrukció keretében vadonatúj stadion épült a régi helyén, így Újpesten európai-szintű, modern, teljesen fedett lelátókon szurkolhatnak a drukkerek a csapat meccsein.

A klub számos világhírű futballistát adott a labdarúgásnak. Íme, néhány legendás név a teljesség igénye nélkül: a Fogl testvérek, Zsengellér, Szusza, Göröcs, Bene, Fazekas, Törőcsik.

 
Az Újpesti Torna Egylet a magyar élvonalbeli klubok közül a legnagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen még a XIX. században alakult. A nevezetes napon &ndash 1885. június 16. &ndash az alapító tagok az alábbi hármas jelszóval határozták meg az új sportklub vezérlő elveit: &bdquoEgység, Épség, Egyetértés!

A Szusza Ferenc Stadion története

A Magyar Labdarúgó-szövetség az UTE ? Pamutgyári mezőn, a mai Erkel Gyula utcában lévő ? pályáját a túlságosan kis méretű játéktér miatt nem hitelesítette az 1903-as bajnoki mérkőzésekre, így a focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöttek, a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet.

A Népszigeti pálya majdnem 20 évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920. decemberében, az Újpest?MTK (1-0) mérkőzésen mérték, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. A pályát hatalmas fák vették körül, a játékteret pedig kerítés és padok övezték.

1921-ben a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti díjat. Ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek!

1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el a nagy mű!

A Stadion!

Az első, amelyet Magyarországon ezzel a névvel illettek.

Az első, amely vasbetonból készült.

A stadionban 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat.

A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2-1-re, 15 ezer néző előtt. 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett.

A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is.

Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették. Az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország?Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona.

Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy.

Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar?osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar?osztrák, november 20-án pedig a magyar?svéd mérkőzés vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került?

Az '50-es évek közepétől a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ?50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból ?levágtak? egy részt, és így a kapacitás 32 ezresre csökkent.

A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel kettévágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort.

1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás ? bár ezúttal minimális mértékben ? de ismét csökkent. A ?70-es években ?mindössze? egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion.

A ?80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami azért vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez.

1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP-páholyt, és itt a padokat székekre cserélték.

1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, majd végén 2001. november 15-én, a Magyarország?Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP-boxokkal, bőr VIP-fotelekkel, modern stadiont.

Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának.

Az Újpest?MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc stadion.

A magyar labdarúgás múltja

Az 1900-as esztendo nem csupán az új évszázad kezdetét, hanem a magyar futball elindulását is jelentette. Ebben az évben alakult meg az Ifjúsági Labdarúgó Szövetség, és kezdetét vette a Magyar Labdarúgók Szövetségének szervezését. Történt pedig mindez a Ferencvárosi Torna Club értekezletén, amelyet a Ferencvárosi Polgári Körben tartottak december 22-én. Ekkor már több sportágnak volt magyar szövetsége, és Európa sok országában szervezett labdarúgó-bajnokság muködött. Az FTC állt az egyre több focicsapattal rendelkezo magyar labdarúgás szövetségi mozgalmának élére, és kezdeményezte a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) létrehozását, mely végül rövid 1 hónap múlva (1901 január 19-én) életre is kelt. Azóta már a 97. bajnokság kezdodött el. Az elso világbajnokságot 1930-ban Uruguay-ban rendezték melyet a hazaiak nyertek. Magyarország az elso VB-n nem vett részt. 1938-ban Franciaországban a magyar csapat 2. lett Olaszország mögött. 1954-ben szintén csak az ezüst érem sikerült, ekkor Németország ütötte el a magyarokat az aranytól. A magyar labdarúgás ekkor élte fénykorát. Azóta Magyarország válogatottja soha nem került világbajnoki döntobe. A '80-as évek közepe felé a magyar labdarúgás hanyatlásnak indult. Utoljára 1986-os VB-n szerepelt a magyar csapat azóta nem sikerült kijutni.
Az elso Európa Bajnokságot 1968-ban rendezték Olaszországban. Magyarország EB érmet még nem szerzett.
Az olimpiákon Magyarország 3 aranyérmet szerzett, 1952-ben, 64-ben és 68-ban.
Mint már szó volt róla a magyar bajnokságot 1901 óta rendezik meg.

Bajnokok és kupagyőztesek

Megosztás Megosztás Magyar bajnokok és kupagyőztesek idény bajnok kupagyőztes 1901 Budapesti TC - 1902 Budapesti TC - 1903 Ferencvárosi TC - 1904 MTK - 1905 Ferencvárosi TC - 1906/07 Ferencvárosi TC - 1907/08 MTK - 1908?09 Ferencvárosi TC - 1909/10 Ferencvárosi TC MTK 1910?11 Ferencvárosi TC MTK 1911?12 Ferencvárosi TC MTK 1912?13 Ferencvárosi TC Ferencvárosi TC 1913?14 MTK MTK 1915* (félbeszakadt) Ferencvárosi TC - 1916?17 MTK - 1917?18 MTK - 1918?19 MTK - 1919?20 MTK - 1920?21 MTK - 1921?22 MTK Ferencvárosi TC 1922?23 MTK MTK 1923?24 MTK - 1924?25 MTK MTK 1925?26 Ferencvárosi TC Kispesti AC 1926?27 Ferencváros FC Ferencváros FC 1927?28 Ferencváros FC Ferencváros FC 1928?29 Hungária FC - 1929?30 Újpest FC Bocskai FC Debrecen 1930?31 Újpest FC III. kerület 1931?32 Ferencváros FC Hungária FC 1932?33 Újpest FC Ferencváros FC 1933?34 Ferencváros FC Soroksári TE 1934?35 Újpest FC Ferencváros FC 1935?36 Hungária FC - 1936?37 Hungária FC - 1937?38 Ferencváros FC - 1938?39 Újpest FC - 1939?40 Ferencváros FC - 1940?41 Ferencváros FC Szolnoki MÁV TE 1941?42 Weisz Manfréd FC Ferencváros FC 1942?43 Weisz Manfréd FC Ferencváros FC 1943?44 Nagyváradi AC Ferencváros FC 1944 ősz Ferencváros FC - 1945 Újpesti TE - 1945?46 Újpesti TE - 1946?47 Újpesti TE - 1947?48 Csepeli MTK - 1948?49 Ferencvárosi TC - 1949?50 Budapesti Honvéd - 1950 Budapesti Honvéd - 1951 Budapesti Bástya - 1952 Budapesti Honvéd Budapesti Bástya 1953 Budapesti Vörös Lobogó - 1954 Budapesti Honvéd - 1955 Budapesti Honvéd Vasas SC 1956* (félbeszakadt) Budapesti Honvéd - 1957 Vasas SC - 1957?58 MTK Ferencvárosi TC 1958?59 Csepel SC - 1959?60 Újpesti Dózsa - 1960?61 Vasas SC - 1961?62 Vasas SC - 1962?63 Ferencvárosi TC - 1963 Győri Vasas ETO - 1964 Ferencvárosi TC Budapesti Honvéd 1965 Vasas SC Győri ETO 1966 Vasas SC Győri ETO 1967 Ferencvárosi TC Győri ETO 1968 Ferencvárosi TC MTK 1969 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa 1970 Újpesti Dózsa - 1970?71 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa 1971?72 Újpesti Dózsa Ferencvárosi TC 1972?73 Újpesti Dózsa Vasas SC 1973?74 Újpesti Dózsa Ferencvárosi TC 1974?75 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa 1975?76 Ferencvárosi TC Ferencvárosi TC 1976?77 Vasas SC Diósgyőri VTK 1977?78 Újpesti Dózsa Ferencvárosi TC 1978?79 Újpesti Dózsa Rába ETO 1979?80 Budapesti Honvéd Diósgyőri VTK 1980?81 Ferencvárosi TC Vasas SC 1981?82 Rába ETO Újpesti Dózsa 1982?83 Rába ETO Újpesti Dózsa 1983?84 Budapesti Honvéd Siófoki Bányász SE 1984?85 Budapesti Honvéd Budapesti Honvéd 1985?86 Budapesti Honvéd Vasas SC 1986?87 MTK-VM Újpesti Dózsa Oldalmenü Szavazás Mennyi esélye van a nyerésre az Újpestnek jövőre? Szavazok 100% Szavazok 70% Szavazok 50% Szavazok 30% Szavazok 10% Diavetítő Naptár